Stretching avagy nyújtás
Táncos körökben a nyújtás a leghétköznapibb tevékenység, hiszen minden napi gyakorlatot ezzel kezdünk és zárunk. Nem csak a táncosoknak, sportolók, hanem mindenkinek szüksége van erre a módszerre. Vendégeim zöme ülő- vagy állómunkát végző dolgozók, akik ’beállt’ izmaikat szeretnék újra formába hozni, karbantartani, megelőzni a hosszútávú egészségkárosodást.
Mi az a stretching?
Az izmok, inak nyújtása a stretching, melynek különböző fajtái vannak. Sokakban él az a tévhit, hogy nyújtás csak hosszasan kitartott gyakorlatokkal eltöltött hosszas kínszenvedés. Vannak aktív és passzív, ez utóbbin belül is két alfajt különböztetünk meg, a ballisztikus és a statikus nyújtást, valamint létezik az úgynevezett PNF nyújtási technika is, melyet párban végzünk.
Az óráim mindig egy dinamikus átmozgatással kezdem, akár csak a balett órákat, itt is bemelegítés előzi meg a munkát.
Szinte kivétel nélkül mindenki felteszi a kérdést: Milyen gyakran és mennyi ideig kell a gyakorlatokat végezni?
Naponta többször! Tulajdonképpen a nyújtásnak szokássá kell válnia, azaz mindennapos tevékenységeink közé kell felvenni, ha tartós eredményt és fájdalommentes hétköznapokat szeretnénk.
Arról, hogy mennyi ideig kell kitartani egy-egy gyakorlatot, különböző tanulmányok is készültek, melyek azt mutatják, hogy statikus nyújtás esetén 30-60 másodpercig érdemes benne maradni a pózban. A rövidebb ideig végzett gyakorlatok nem vezetnek eredményre.
Személy szerint javaslom, hogy először tanuljuk meg az ellazulás művészetét. Sose legyen cél egy 60 másodperces kínszenvedés! A gyakorlás célja, hogy a mozdulatot mindig az ízületi mozgástartomány elérhető maximum pontjáig engedjük, itt próbáljunk ellazulni pár másodpercig. Haladó szinten már 30 másodpercig érdemes kitartani ellenfeszítés nélkül is a gyakorlatokat.
Fontos, hogy csakis hozzáértő, tapasztalt szakember óráin vegyünk részt. Sajnos ebben a szakmában is sok a felületes tudású ’oktató’.
Várlak szeretettel az óráimon!